Hanuka

Dátumok

A hanuka napnyugtakor kezdődik 2025. december 14-én és napnyugtakor ér véget 2025. december 22-én.

Gyors tények

A név jelentése: felavatás/felszentelés

Egyéb név: a Fények ünnepe

Zsidó naptári dátumok: Kiszlev 25. és Tevet 2. között

Időtartam: Nyolc nap

Hanuka eredete: A makkabeusok győzelme, i. e. 165.

A hanuka története 3 percben

A hanuka, amelynek jelentése „felszentelés”, népünk történelmének sötét időszakára és a sötétségből való csodálatos megszabadulásunkra emlékeztet. Ez a nyolcnapos ünnep a makkabeusok győzelmét ünnepli, melyet Antiókusz Epifánész seregei felett arattak. Isten ezáltal védte és őrizte meg népét.

Nagy Sándor halála után létrejött Egyiptom (a Ptolemaioszok uralma alatt) és Szíria (amelyet a Szeleukoszok irányítottak). A makkabeusok idején a zsidó nép e két királyság közé szorult. Szíria uralkodója IV. Antiókusz volt, aki felvette az Epifánész címet, ami ezt jelenti: „a testben megjelent isten”. (A háta mögött az emberek Epimánésznek hívták, ami nagyjából „őrültnek” fordítható.)

Jázon, egy asszimilált zsidó vezető, megvesztegette Antiókuszt, hogy megszerezze a főpap pozícióját. Jázon ezután görög díszekbe öltöztette Jeruzsálemet (ezt a folyamatot hellenizációnak nevezzük), de nem avatkozott bele a zsidó rituálékba és vallásba olyan mértékben, mint a radikálisabb hellenizátorok.

Uralkodásának kezdete után három évvel Antiókusz leváltotta Jázont, és helyére Menelauszt nevezte ki, egy szélsőséges hellenistát, aki többet fizetett Jázonnál, így Antiókusz 3 év múlva őt helyezte a főpapi tisztségbe. Jázon sereggel indult Jeruzsálem ellen, de Antiókusz serege megsemmisítő csapást mert rájuk. Az ezt követő időszakban a szeleukidák sok zsidót lemészároltak. Antiókusz az ő képmását viselő Zeusz-szobrot állíttatott fel a Templomban, és disznót áldozott fel az oltáron. Nem pusztán a nem-zsidó személyek behatolásával szentségtelenítettek meg a Szentélyt, hanem azzal is, hogy a judaizmus istentiszteleti gyakorlatát szándékosan megcsúfolták. A zsidó népre üldözés és halál várt, amennyiben hitüket gyakorolni akarták, legyen az körülmetélkedés vagy akár csak a Tóra olvasása.

Végül Mattathias és fiai, a „makkabeusok” (köztük a legismertebb Júda Makkabeus) felkelést vezettek, hogy kihozzanak minket Antiókusz sötétségéből a fénybe – csak hogy a hanuka jól ismert fény-motívumát használjuk. A gerilla harcosok hősi tetteinek köszönhetően a Makkabeusok visszahódították Jeruzsálemet, megtisztították a templomot, és helyreállították a judaizmus szokásait, amelyek közül sokat Antiókusz betiltott.

Ez a beszámoló a - katolikus Bibliában található. A Makkabeusok első és második könyvéből  származik, amely nem része a zsidó Tanakhnak (Ószövetség), de történelmi szempontból igazi kincsesbánya.

Az ünnep egyik központi motívuma azonban nem történelmi tényen, hanem egy legendán alapul. A későbbi rabbinikus hagyomány szerint (Babiloni Talmud, Shabbat 21b) amikor a görögök behatoltak a jeruzsálemi Templomba, szinte a teljes szentelt olajkészlet használhatatlanná vált a templomi szolgálat számára. Amikor a makkabeusok visszahódították a Templomot, csak egy olajkorsót találtak, amelyen a főpap pecsétje volt, de abban csak egy napra elegendő olaj volt.

Azonban csoda történt: nyolc napig kitartott, hogy táplálja a menóra lángját.

A következő évben [a bölcsek] ezeket a [napokat] ünneppé nyilvánították, hogy dicséretet mondjanak, és hálaáldozatot mutassanak be. (forrás: Sefaria közösségi fordítás)

E legenda szerint az olaj csodálatos módon nyolc napig égett, ami pontosan annyi idő volt, amennyi a templomi menóra újratöltéséhez szükséges volt. Ma már mind a történelem, mind a legenda szerves részét képezi a hanuka ünneplésének.

Hagyományok

 A menóra meggyújtása

Hanuka idején minden este naplemente után meggyújtjuk a hanukia (egy nyolc plusz egy ágú gyertyatartó) lángjait, és különleges áldásokat mondunk.

Minden egymást követő estén eggyel több gyertyát gyújtunk, és ehhez a kilencedik gyertyát, a sámást használjuk. A sámás vagy szolgagyertya többnyire  középen és a többihez képest kiemelt helyen áll. A gyertyákat jobbról balra (ahogyan a héber nyelvet olvassuk) helyezzük a hanukiába, de balról jobbra gyújtjuk meg őket, az újonnan hozzáadott gyertyát gyújtjuk meg először.

Ezeket az áldásokat kell mondani a gyertyák a hanukiába helyezése után, de a meggyújtásuk előtt:

Baruch ata Adonai, elohenu melech ha-olam, aser kid’sanu b’micvotav vicivanu l’hadlik ner sel Hanukkah.

Áldott vagy Te, Urunk, Istenünk, a világmindenség Királya, aki megszentelt minket parancsaival, és megparancsolta nekünk, hogy gyújtsuk meg a hanuka fényét.

Baruch atah Adonai, elohenu melech ha-olam, se asza niszim lavoténu bajamim hahem bizman haze.

Áldott vagy Urunk, Istenünk, a világmindenség Ura, aki csodákat tett őseinknek azokban a napokban, ebben az időben.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan kell ezeket az áldásokat héberül énekelni, ajánljuk a B’nai Mitzvah forrását.

Az elektromos menórák biztonságos megoldást kínálnak, ha menórát szeretnél kihelyezni az ablakodba. Azokat, amelyeknek a valódi gyertyái vannak, leginkább olyan asztalra érdemes helyezni, ahol a függöny nem gyulladhat meg!

Bár a menóra lángjának meggyújtása vallási kötelezettségnek számít, vannak más hanuka-hagyományok is, amelyek pusztán szórakozás céljából szolgálnak. (Ha már szórakozásról van szó, íme egy érdekes tény: az amerikai zsidók 80%-áról.)

Trenderli

A trenderli (héberül szevivon) játék nem zsidó találmány – úgy tűnik, hogy középkori Németországból ered. Ki hitte volna!

A trenderli négy oldalán a héber ábécé betűi vannak: nun, gimmel, hé és sin.

Így működik: a gyerekek (vagy felnőttek – miért ne?) összegyűlnek, és geltet kapnak: csokoládéérméket, amelyek „szerencsejáték” zsetonként szolgálnak. Felváltva pörgetjük a trenderlit; attól függően, hogy a négy oldal közül melyik héber betű jelenik meg, vagy semmit sem kapnak (nun – jiddisül nichts, „semmi”), vagy mindent megnyernek (a gimmel betű a jiddis ganz, „minden” szót jelenti), vagy a tét felét nyerik (a hé betű a jiddis halb, „fele” szót jelenti), vagy elveszítik a gelt egy részét (sin – jiddisül stell, „betenni”).

Később ezeknek a szavaknak az első betűjéből egy akrosztikont alkottak a hanuka történetének összefoglalására: Nesz Gadol Haja Sam – „nagy csoda történt ott”. Izraelben természetesen a mondatnak így kell hangzania: Nesz Gadol Haja Po, „nagy csoda történt itt”, hiszen Izrael földjén játszódtak le a hanuka hátteréül szolgáló történelmi események.

Étel

Mi lenne a zsidó ünnep étel nélkül? Hanuka alkalmával hagyományosan olajban sült ételeket fogyasztanak az olaj csodája miatt (lásd fent). Az askenázi hagyományokat követő otthonokban általában a burgonyás latkesz tölti be a házat finom illattal.

A sajttal készült ételek is népszerűek. Ez Judit történetén alapul, amely a héber Biblia befejezése után íródott, és nem szerepel a zsidó bibliai kánonban. A történet néhány későbbi változatában Judit annyi sós sajtot adott a gonosz babiloni tábornoknak, Holofernesznek, hogy az szomjas lett, ekkor a tábornok bort ivott, elaludt, és Judit így könnyű szerrel megölhette!¹

A hanuka idején a nőket tisztelő hagyomány alapja Judit lehet, aki állítólag megihlette Júda Makkabeust.² (A nőkről és a hanukáról bővebben lásd alább.) Így néha sajtos latkesz is szerepel a hagyományos burgonyás változat mellett. Nem szabad elfelejteni a tejfölt és/vagy az almaszószt sem, amelyet a latkesz mellé szolgálnak fel.

Izraelben inkább a szufganija, az olajban sült fánk a szokásos.

Zene

Hanuka idején szeretünk énekelni, néha ünnepélyes, néha vidám dalokat. Végül is a 96. zsoltár 1. verse így szól: „Énekeljetek az Úrnak új dalt, énekeljetek az Úrnak, egész föld!”

Nos, a hanuka-dalok talán nem éppen újak, de az ünnep remek alkalom arra, hogy Istenről és a zsidó nép megmentéséről énekeljünk.

A leghíresebb hanuka-dal, a „Maoz Cur” („Rock of Ages”) Isten védelmező karját ünnepli, amely megszabadította zsidó népet Antiókusz Epifánész kezéből. Egyéb kedvencek közé tartozik a „Szevivon”, a „Turn Turn Turn”, az „I Have a Little Dreidel” és a “Hannukah oh Hannukah”. Egy magyar hanuka-dalt is ajánlunk

Ajándékozás

Az utóbbi években szokássá vált, hogy a hanuka minden estéjén ajándékokat adnak a gyerekeknek. Egyesek ezt a szokást a karácsonyi fogyasztói szokások utánzásának tartják. Mások szerint ez remek ötlet; hisz a karácsonyi ajándékok csak egy napra szólnak, míg a hanuka (Adam Sandler dalának szavaival élve) nyolc őrült éjszakát jelent! Ajándékadással vagy anélkül, mindig emlékeznünk kell a hanuka valódi céljára: hogy barátságos légkörben összegyűljünk, népünk ellenálló képességének történetét ünnepeljük, és hálát adjunk Istennek a hűségéért.

A nőkkel kapcsolatos hagyomány

Hagyomány, hogy a nők a hanuka minden estéjén, a gyertyák meggyújtása után, felmentést kapnak a házimunka alól. Ez a gyakorlat a középkorra nyúlik vissza, amikor az ünnep a nők számára szent nappá vált: „Egyes közösségekben a nők nem dolgoztak, amíg a gyertyák égtek, és gyakran még a hanuka egész ideje alatt sem.”³

Továbbá, Rabbi Jehosua ben Levi szerint „a nők is kötelesek meggyújtani a hanuka gyertyát, mivel ők is részesültek abban a csodában, hogy megmenekültek a mindenki számára elrendelt üldözéstől” (Babiloni Talmud, Shabbat 23a). Így a nők már régóta teljes mértékben részt vesznek a hanuka „csodájának hirdetésében”.

Különleges zsinagógai olvasmányok

A hanuka idején mindig van legalább egy szombat, amelyre eső hetiszakasz  az 1Mózes 37:1–40:23 (József történetének egy része) és a 4Mózes 7:18–23. A haftara olvasmány (a hetiszakaszhoz tartozó prófétai szakasz) Zakariás 2:14–4:7. Ha további szombat esik a hanuka idejére, a Haftara az 1 Királyok 7:40–50. Jemeni zsidó szokás, hogy felolvassák a Megillat Antiókusz-t, egy bizonytalan eredetű, az 1. és 5. század között keletkezett beszámolót a hanukáról.

Míg a Tóra-olvasmányok előre meghatározott rendet követnek, érdekesebb a kísérő haftarák oka.

Zakariás 4:6 azt mondja:

„Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel, mondja a Seregek Ura”

ami megfelelő emlékeztető arra, hogy végső soron Isten, és nem a makkabeusok ereje hozta meg a győzelmet a zsidó népnek. Zakariás 4:2 pedig egy menórát említ, bár hét és nem kilenc  ágút. Az 1 Királyok 7:40–50 szintén a Templommal foglalkozik, és említi a hét ágú menórát, ami illő szakasz ehhez az ünnephez.