Ez a héber szó újraértelmezi, mi is a szeretet

A szeretet szó súlya

Az angol nyelvben egyetlen szó: a ‘love’ (szerelem, szeretet) öleli fel az érzések, dinamikák és perspektívák széles skáláját. Van első szerelem, igaz szerelem, elveszett szerelem. Szeretjük a pizzát, a bárheszt, a kávét és a természetjárást. A szerelembe beleesünk és kijövünk belőle. A ‘szeretlek’ szót néha sokszor könnyelműen használjuk, és néha sokat töprengünk azon, hogy kimondjuk-e, amikor az érzelmek összegubancolódnak. Mindenesetre nem gondolom, hogy igazán jól használnánk ezeket a szeretethez köthető szavakat.

A ‘szeret’ szóba igyekszünk sok mindent belegyömöszölni – mégis úgy érzem, hogy nem tudunk a mélyére hatolni. Ennek érdekében mellékneveket, tisztázó leírásokat vagy zárójeles magyarázatokat adunk hozzá, hogy sikerüljön kifejeznünk, milyen fajta szeretetre gondolunk. A legtöbbet akkor tanultam a szeretetről, amikor Isten szavaihoz és őseink életéhez fordultam.

A szeretetet kifejező héber szavak

A héberben (hasonlóan sok más nyelvhez) különböző szavak léteznek a szeretet különböző típusaira. Ezek nem csak kifejezőbbek – de elemzésük révén elkezdjük látni, hogy mekkora a mélysége és a szélessége mindannak, amit a „szeretet” valójában magában foglal a különböző kapcsolattípusokban, valamint rálelünk az egyes típusok összetettségére és árnyalataira is.

A ‘racham’ jelentése ‘irgalom’. Ézsaiás próféta és Dávid király használja a szülő gyermek iránti szeretetének leírására (Ézsaiás/Jesájá 49:15; Zsoltárok 103:13), illetve – nagyon gyakran – Isten szeretetét is így írják le. Az ‘ahava’ egy mély baráti kötődést jelent, mint amilyen Jonatán és Dávid között volt (1 Sámuel 18). A ‘dod’ az Énekek Énekében egy szeretett személyre utal. A ‘heszed’ szót gyakran fordítják „kegyelmes szeretet”-ként. Ez a szó jelenik meg a közismert történetben, amikor Isten kinyilatkoztatja magát Mózesnek: „És az Úr elhaladt előtte, és így szólt: »Az Úr, az Úr, irgalmas és könyörületes Isten, hosszú tűrésű és bőséges szeretetben«.” (2 Mózes/Smot 34:6)

A ‘heszed’ 251 alkalommal fordul elő az Írásokban – és különösen figyelemre méltó, mert nem úgy viselkedik, ahogy azt a szeretettől elvárnánk. A magyarban hűségnek, jóságnak, lojalitásnak, irgalomnak, kegyelemnek és szívességnek fordítják (hogy csak néhány példát említsünk).

A ‘heszed’ lényege, hogy nem lehet kiérdemelni.

Nem meglepő, hogy gyakran használják annak érzékeltetésére, ahogyan Isten minket szeret. Istent ‘heszed’ szeretete indította arra, hogy megszabadítson minket az egyiptomi rabszolgaságból (2 Mózes/Smot 15:13); ‘heszed’ szeretetéről ígérte meg, hogy soha nem távozik el Dávid királytól (2 Sámuel 7:15); és ‘heszed’ szeretetét terjesztette ki ránk, hogy visszahozzon minket a száműzetésből (Ezra 9:9).

Könnyű példákat találni Isten tökéletes és feltétel nélküli szeretetére, amelyet irántunk tanúsított – a mi hűtlenségünk ellenére is. Azonban a Bibliában még az emberi bűnöktől terhelt őseink kapcsolataiban is találhatunk precedenst erre a ki nem érdemelt, szenvedélyes szeretetre.

Hogyan példázták őseink a ‘heszed’-et

Amikor Saul király fia, Jonatán megtudta, hogy Dávidot meg akarják ölni: elment, hogy figyelmeztesse őt – még akkor is, ha ezzel saját életét kockáztatta. Amikor eljött az ideje a menekülésnek, Dávid elhalasztotta a távozást, hogy visszafusson Jonatánhoz: megerősíteni az esküjüket, együtt sírni és átölelni egymást. Jonatán – mivel hitt abban, hogy Isten nagyobb jövőt szánt Dávidnak – könyörögött a jövőbeli királynak: „S nemde, ha még élek, nem fogsz-e cselekedni velem az Örökkévaló szeretetével (heszed), hogy meg ne haljak?” (1 Sámuel 20:14).

Amikor Józsué kémeket küldött Kánaán földjére, Jerikó királya üldözte őket. Egy prostituált, Ráháb közbelépett, és mindent kockáztatott, hogy megvédje a férfiakat. Tudta, milyen nagy hatalma van az Izrael Istenének, és tudta, hogy ők öröklik azt a földet – így irgalmat és kedvességet kért: „Most pedig esküdjetek, kérlek, nekem az Örökkévalóra, mivel szeretetet (heszed) cselekedtem veletek: hogy majd ti is cselekedtek szeretetet (heszed) atyám házával” (Józsué 2:12). Megígérték neki, hogy amikor birtokba veszik a földet, szeretettel (heszed) bánnak majd vele, sőt kijelentették: „Életünket az életedért!” (Józsué 2:14). A ‘heszed’-nek ez a kölcsönös gyakorlása áthágta a kulturális, nemi és vallási határokat – és abból fakadt, hogy mindkét fél ismerte a ‘heszed’ forrását: Magát Istent.

Amikor Ruth, egy fiatal kánaáni/moábita nő özvegy lett: hazamehetett volna apja családjához, a megszokott kultúrába – de inkább ezt az esküt tette anyósának: „Ahová te mész, oda megyek, és ahol te maradsz, ott maradok. A te néped lesz az én népem, és a te Istened lesz az én Istenem” (Ruth 1:16). Ruth és Noémi olyan anyós és meny közötti hűséget éltek meg, amely túllépett a kultúrán és hagyományokon. Boáz később felismerte ezt a vonást Ruthban, mondván: „Jobban cselekedtél ez utóbbi szereteteddel (heszed), mint az elsővel” (Ruth 3:10). Ez a fajta hűség a szívükből ömlött ki, és kezeik nem engedték el egymást. A ‘szenvedélyes’ kifejezés nem szerepel a szeretetre vonatkozó héber szavak között, de Ruth esetében talán találó lenne ez a szóhasználat.

A fájdalom pillanatai alapjául szolgáltak azoknak a történeteknek, amelyek ma életerőt adnak nekünk, és megtanítanak minket arra, hogy mi a szeretet.

A ‘heszed’ bemutatása a mindennapi életünkben

Hős elődeink, múltbeli és jelenlegi példaképeink azt a szeretetet mutatták be, amit ők maguk Istentől kaptak. Végső soron ezt a szeretetet érdemes leginkább megosztanunk. De azt is láttuk, hogy mi történik, amikor ez a szeretet hiányzik. Az október 7-i terrortámadások után próbáltam valami jót találni – ahogy sokan mások is. A sötétségben kétségbeesetten kerestem egy kis fényt, valami kézzelfogható ‘heszed’-et, amire mindannyian vágyunk.

Hála Istennek, találtam. A gyűlölet borzalmas képei mellett, amelyek az agyamba égtek, néhány gyönyörű szeretetpélda is megmaradt: egy gazda, aki a teherautójával több tucat ember életét mentette meg a Nova fesztiválon; egy fiú, aki az óvóhelyről való kiszabadulása után néhány órával ünnepelte a bár micváját; egy idős pár, akik ingyen reggeliket adtak a katonáknak a saját éttermükben; és egy anya, aki rátette kezét fia fejére, hogy áldást adjon rá, mielőtt elindult volna a háborúba. Isten hűséges szeretete, amely újra és újra megmentette népünket, ma is bennünk él.

Hogy néz ki ma a ‘heszed’-szeretet? Szerintem az a hűséges, kitartó fajta, amely pokoli helyzeteken át is kézen fogva kísér, és azt mondja: „Még mindig itt vagyok.” Megmutatkozhat abban, ahogy kitartunk gyászoló barátunk mellett, még akkor is, amikor ez az időszak hosszú, és nem látunk semmi előrehaladást. Vagy abban, hogy súlyos beszélgetéseket folytatunk egy kávé mellett, és a diaszpóra tagjaiként próbáljuk hiteles információval ellátni és inspirálni a nem zsidó közösséget. Lehet, hogy „az egészségben, betegségben” esküjének próbáját éljük meg a házasságunkban. Vagy lehet, hogy hűségesen meleg ételt hordunk egy rászoruló idegennek, aki a közelünkben él. Szerencsére, amikor elbizonytalanodunk a ‘heszed’ természetét illetően, mindig visszatérhetünk a forráshoz: Istenhez – Akinek a ‘heszed’-je generációkon át megtartott minket.