Honnan jön a gyűlölet?

Napjaink BLM-mozgalma nem a semmiből pattant elő. A feketék egyenjogúsításáért folytatott küzdelem a 16. századig nyúlik vissza, amikor a spanyol és brit gyarmatosító fehér keresztények afrikaiak tömegét hurcolták el és kényszerítették rabszolgasorba, miután az indián őslakosságot már kiszipolyozták és megtizedelték.

Vajon a színesbőrű embertársaink hátrányos megkülönböztetése a kereszténység tanaiból fakad? Mint később látni fogjuk, sajnos az izraeliták körében is megtapasztalható ez a fajta előítéletesség. Ezek szerint a Biblia tanítja ezt?

A Biblia rasszista?

Pedig mindkét vallás közös tézise, hogy az egész emberiség egy vérből fakad, egyetlen emberpártól származik. Ha testvérek vagyunk, mégis honnan jön a gyűlölködés?

Még a legkülönb izraeliták is...?

Korábbi cikkeinkben már megállapítottuk, hogy az Örökkévaló nem kirekesztő sem a nemi vagy az etnikai hovatartozás, sem a társadalmi státusz tekintetében. Vélhetően a bőrszín sem zavarja a Teremtőt, hiszen Ő alkotott minket ilyen sokszínűre.

Mirjamot és Áront viszont zavarta – és szóvá is tették, hogy testvérük, Mózes kusita (avagy kúsi, azaz etióp, sötét bőrű) nőt vett feleségül.¹ Ebből a tényből tehát megállapítható, hogy a bőrszín miatti előítélet nem korlátozódik a keresztény Európára és Amerikára. Az Etiópiából titkos hadműveletekkel Izraelbe telepített fekete zsidók saját fehér bőrű zsidó testvéreiktől szenvedték el ezt a diszkriminációt.² Az Úr azonban nem hagyta szó nélkül, hogy Mirjam prófétanő kirekesztő módon viselkedjen.³ A fajkeveredéssel vádolt Mózesnek kellett közbenjárnia érte, hogy megtisztuljon a leprától.

Jézus mit mond a feketékről?

Az Újszövetségben nem tudunk olyan esetről, hogy Jézus színesbőrűekkel találkozott volna – viszont egy helyen pozitív példaként állítja hitetlen honfitársai elé Sába királynőjét, aki hosszú és veszélyes útra vállalkozott azért, hogy az Örökkévalónak a Salamon király által megnyilatkozó bölcsességét hallgassa.⁴ Más példát is hozott, hogy testvéreit féltékenységre ingerelje (a pogány niniveiek megtérését). Mindkét példája olyan népekre utalt, akik nem voltak szövetségi kapcsolatban az Örökkévalóval, sem pedig vérségi kapcsolatban a zsidó néppel. Sába királynője valószínűleg Dél-Arábia vidékéről származott, feltehetően sötét bőre volt.⁵ Jesua maga sem volt az európai festményeken megszokott fehér ember. A régészeti és egyéb kutatások egy olajbarna bőrű, sötét szemű és (valószínűleg rövid, göndör) hajú férfi külsejét rekonstruálják, akit aztán a népek mind a maguk képmásárára formáltak.⁶

Fülöp és az etióp kasztrált

Jesua ugyan nem, viszont egyik korai követője, Fülöp evangélista egy egészen rendkívüli, természetfölötti módon találkozik egy kereső szívű etióp eunuchhal, aki épp az Ézsaiás-tekercset tanulmányozza.⁷ Fülöpöt egy angyal küldi a Gáza felé vezető, kihalt útra, hogy ennek az etnikailag, kulturálisan – sőt nemi identitásában is – „más” személynek megnyissa a szemét: bemutassa neki az Ézsaiás 53. fejezetén keresztül a szenvedő Messiást, aki az ő bűneiért is meghalt.⁸ A kincstárnok habozás nélkül igent mond ennek a Messiásnak – és ahogy valami vízhez érnek, rögtön be is merítkezik. Az, hogy Jeruzsálemben járt a zsidók Istenét tisztelni, hogy a héber írásokat tanulmányozza, és a bemerítés szertartását⁹ sem fogadja idegenkedve, jelzi, hogy emberünk valószínűleg istenfélő – azaz a judaizmusba nem betért, de a pogány bálványimádástól az Örökkévalóhoz fordult – személy, aki örömmel kapcsolja életét ahhoz a Messiáshoz, aki nem veti őt meg sem kasztráltsága¹⁰, sem pedig a bőrszíne miatt. Az eset után újabb csodálatos fordulat következik: Fülöpöt elragadja a Szent Szellem, és Azotusz (ma Asdod) városában teszi le. Egy angyali üzenet, majd egy természetfölötti „repülőút” – mindez egy színesbőrű kasztrált üdvössége érdekében!

A zsidók Istene és a nem zsidó feketék

Ez a történet nem egyszerűen egy toleráns vagy „inkluzív” Istent mutat be – hanem egy olyat, aki szenvedélyesen utánanyúl, és extra mérföldeket tesz meg azokért a más színű, más kultúrájú és más identitású emberekért, akiknek a szíve Utána vágyakozik.

Ami Jézusnál is kiverte a biztosítékot

Ezt a szenvedélyt látjuk az evangélium egyetlen olyan történetében, ahol Jesua haragosan, mondhatni erőszakosan cselekszik.¹¹ Kötélből korbácsot fon, azzal űzi ki az áldozati állatok árusítóit a Templomból, és felborogatja a pénzváltók asztalát. Még azt sem engedi meg, hogy valamit átvigyenek a Templomon. Nem világos, hogy pontosan mi okozza Jesua haragját addig, amíg nem tisztázzuk, hogy a Templom melyik részén zajlik ez az incidens. Heródes a Templom területén kívül építtetett egy fedett oszlopsoros csarnokot, a királyi sztoát, ami az áldozatok bemutatásához szükséges állatok adásvételének színteréül szolgált. Azonban zarándokünnepekkor az árusok asztalai az oszlopcsarnok területén kívülre terjeszkedtek, és ellepték a mellette elterülő – már a Templomhoz tartozó – pogányok udvarát. A Talmud feljegyzi, hogy Annás főpap fiai milyen busás haszonra tettek szert ezekből az adásvételekből és a pénzváltásból.¹²

Jesua haragját tehát részben a szent dolgokkal való gátlástalan üzletelés váltotta ki, másrészt viszont az a tény, hogy a nemzetekből a zsidók Istenéhez fordult hívek imádságára fenntartott helyet a pénzéhes vallási vezetők céljaira foglalták le, megfosztva így az istenfélő pogányokat attól, hogy Istenhez közeledhessenek, és Őt imádhassák. Vajon nem ugyanaz a lelkület nyilatkozik-e itt meg, mint az amerikai Jim Crow törvényekben¹³, amelyek szegregálták, és másodrangú állampolgárrá fokozták le az afroamerikaiakat? Jesua itt Ézsaiás prófétát idézi, amikor ezt mondja: „Nincs-e megírva: »Az én házam imádság háza lesz minden nép számára«?”. Ugyanabból a fejezetből idéz – Ézsaiás 56 –, amely nemcsak a pogányok befogadását jövendöli, hanem a herélteket is vigasztalja: nem lesznek örökre elkülönítve Izrael házától.¹⁴

A feketék, fehérek és sárgák világossága

Jesua nem eltörölni, hanem betölteni jött a Törvényt. Ebből következően, a Tórának az idegenekre vonatkozó rendelkezéseit nem pusztán betartotta, hanem – ahogy más területeken is – még magasabbra tette a mércét. Világosan képviselte a zsidó népnek az egész emberiségre vonatkozó egyetemes küldetését.

„A népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig.”

(Jesája 49:6b)

Fülöp evangélistának vagy akár Tamás apostolnak – aki Indiába vitte el a mindenki számára megjelent Megváltó jó hírét – nem tűnt akadálynak a sötét bőr. És neked?