Van-e Teremtő?

Miért van egyáltalán valami a semmi helyett? Honnan származik az élet, a tudat, az információ, a törvények és az erkölcs? És miért vágyunk arra, hogy a dolgoknak célja legyen? Ezek a kérdések nem pusztán vallásiak – filozófusok, tudósok, sőt, hétköznapi emberek is feltették már őket. Nem azért, mintha nem lenne elég dolgunk, hanem mert mélyen bennünk él az igény arra, hogy értelmet találjunk. Ebben az írásban olyan érveket mutatunk be, amelyek szerint ésszerű azt feltételezni: a világ nem önmagától van, hanem egy intelligens Teremtő hozta létre.

Kozmológiai érv – Miért van bármi is?

A kozmológiai érv alapja, hogy minden, ami elkezd létezni, okkal kezd el létezni. Az univerzum valamikor elkezdődött, tehát szükségszerűen valami okozta. William Lane Craig így fogalmaz:

„Ha az univerzumnak van kezdete, akkor logikus, hogy van oka is. Ez az ok kívül kell essen az anyagon, időn és téren, tehát nem lehet más, mint valamilyen időtlen, tér nélküli, személyes lény.”¹

Stephen Hawking szerint az idő és a tér maga is a Nagy Bummal kezdődött – tehát a világ nem öröktől való.² De ha így van, akkor mi indította el? A puszta semmi nem képes cselekedni. Ezért sok filozófus logikus következtetésként jut el egy „első okhoz” – amit a Biblia így fogalmaz meg:

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” (1Mózes 1:1)³

Ez az első ok nem része az univerzumnak, hanem azon kívül áll. Nem anyagi, hanem szellemi, nem véges, hanem örökkévaló – ezért nevezzük Őt Istennek.

A finomhangolt világegyetem

A világegyetem fizikai állandói – mint például a gravitációs erő vagy az elektromos töltések aránya – olyan pontosan vannak beállítva, hogy egy hajszálnyi eltérés esetén nem alakulhatott volna ki élet. Példaként említjük a Föld méretét és az ebből következő gravitációs erőt: ez egy vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.⁴ A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.

Sir Fred Hoyle asztrofizikus ezt mondta:

„Az az érzésem, hogy egy szuperintelligencia játszadozott a fizikával, kémiával és biológiával.”⁵

A világegyetem elemeinek az élet feltételeit biztosító finomhangoltsága egy értelmes Tervezőre utalnak.

Ahogy a Zsoltárok könyve mondja:

„Az egek beszélik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél az égboltozat.” (Zsoltárok 19:2)⁶

Morális érv – Miért van jó és rossz?

Ha nincsenek objektív erkölcsi igazságok, akkor minden csak ízlés kérdése.

A vita című film két főhőse Chaim Kovler és Hersh Rasseyner gyerekkori barátok voltak, de eltávolodtak egymástól, mert Istenről és a gonoszról vitatkoztak. A Holokauszt után újra találkoznak. Hersh, immár rabbiként kihívást intéz szekuláris barátjához: „Ha az univerzumban nincs semmi magasabb az embernél, akkor mi az erkölcs? Nos, akkor az pusztán egyéni vélemény kérdése: én a tejet szeretem, te pedig a húst. Hitler embereket szeret gyilkolni, én pedig szeretem megmenteni őket. Ki mondhatja meg, hogy melyik jobb? Kezded látni milyen szörnyűséghez vezet ez? Ha a világegyetemnek nincs Ura, akkor ki mondhatja azt, hogy amit Hitler tett, az rossz? Ha nincs Isten, akkor azok az emberek, akik meggyilkolták a feleségedet és a gyermekeidet, nem tettek semmi rosszat.”⁷

A legtöbb ember ösztönösen érzi, hogy vannak erkölcsi abszolútumok, és bizonyos dolgok – mint például a gyilkosság vagy az ártatlanok bántalmazása – mindig rosszak. Ha pedig vannak objektív erkölcsi törvények, akkor kell lennie egy erkölcsi Törvényhozónak is.

C. S. Lewis így ír erről:

„Az ember nem találna hibát egy görbe vonalban, ha nem lenne fogalma az egyenesről.”⁸

Az, hogy van fogalmunk a jóról és rosszról, arra utal, hogy van egy külső mérce – nem csupán emberi konszenzus, hanem valós erkölcsi törvény. A Biblia ezt így fogalmazza meg:

„Törvényét a szívükbe írta, bizonyságot tesz erről a lelkiismeretük.” (Róma 2:15)⁹

Fizikai törvények állandósága és az emberi agy által való felfoghatósága

A tudósok számára egyáltalán nem magától értetődő, hogy a világegyetem matematikailag leírható, változatlan törvények szerint működik.

Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, ezt mondta: „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”¹⁰

Az sem magától értetődő, hogy ezeket a törvényeket az emberi agy képes kikutatni és leírni.

„A (fizikai) törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”¹¹ Kepler János

Fizikai törvények sincsenek törvényadó nélkül.

DNS – információ csak intelligens Adó révén keletkezhet

A sejtekben található örökítő program, a DNS felfedezése óta egy újabb üzenet érkezett hozzánk egy Intelligens Tervezőtől.

A számítógépes programban számok egymásutáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!¹²

Ahogy a szoftverek létezése tanúskodik a programozók létezéséről és aktív közreműködéséről, ugyanígy tanúskodnak az élő sejtek mindegyikében elhelyezett testépítő utasítássorok arról, hogy ezeket a programokat Valaki megírta.

Teleológiai érv – A cél és rend érv – A világ nem véletlenszerű

Az univerzumban nemcsak rend van, hanem irányultság is. A természet folyamatai egy cél felé mutatnak – például az élőlények a fennmaradás és szaporodás felé. Az ember pedig mélyen vágyik arra, hogy az élete értelmes legyen. Ez nem magyarázható pusztán biológiai túlélésvággyal. A célra való törekvés az értelmes akarat jele – és ahol cél van, ott tervező is van.

Ez az érv abból indul ki, hogy a rend célra utal. A 18. századi William Paley ezt így illusztrálja: ha egy órát találunk az erdőben, nem feltételezzük, hogy az véletlenül állt össze, hanem hogy valaki készítette.

„A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindentudó és mindenható lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”¹³ Sir Isaac Newton

A Tanakh ezt így fejezi ki:

„Az Úr mindent a maga céljára alkotott, még a gonoszt is a veszedelem napjára.” (Példabeszédek 16:4)¹⁴

A személyes tapasztalat érv – Kapcsolat, nem csupán rendszer

Sokan nem érvek, hanem személyes megtapasztalás alapján hisznek Istenben. A belső béke, a megtérés élménye, az imák meghallgatása, vagy épp egy természetfölötti esemény – ezek nem bizonyítékok mások számára, de megrendíthetetlenek a megtapasztalójának.

Jesua, a Messiás által ez a kapcsolat elérhető. Ahogy ő mondta:

„Boldogok, akik nem látnak, és hisznek.” (János 20:29)
És: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (János 14:6)¹⁵

Összegzés

Ezek az érvek – kozmológiai, teleológiai, morális és személyes – együtt azt mutatják: értelmes dolog hinni egy Teremtő létezésében. Nem arra tettünk ebben a cikkben kísérletet, hogy minden kétséget kizáró bizonyítékokat soroljunk fel, hanem arra, hogy rámutassunk: ha logikusan és nyitottan vizsgáljuk a világot, a hit nem irracionális, hanem a legésszerűbb választ kínálja. És talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy „bizonyítani tudjuk-e”, hanem az: mihez kezdünk, ha Isten valóban létezik?